Hőkamerák használata a pandémia idején
A hőkamerák számos esetben lehetnek a biztonság megteremtésének fő eszközei. Ezeket a készülékeket akkor alkalmazzák, ha bizonyos helyeken meg akarnak győződni arról, hogy csak egészséges emberek léphetnek be a helyiségbe. Hogy milyen ilyen helyek lehetnek? Például egy nagy irodaház, egy üzem, repülőtér vagy akár egy kórház is tartozhat ezek közé az épületek közé. Cikkünkben bemutatjuk, hogy működnek a modern hőkamera rendszerek.
Hőkamera telepítése biztonsági okokból
A 2019-ben kirobbant koronavírus járvány bebizonyította, hogy modern technológiákra igenis szükség van a betegségekkel szembeni védekezésben. A hőkamerák telepítése is ezért lett annyira népszerű az elmúlt egy évben. Rengeteg épületben bevezették, hiszen sokkal gyorsabb, mint a kézi lázmérés, így hatékonyabban megelőzhető vele, hogy hőemelkedéses vagy lázas személy tartózkodjon egészségesekkel együtt.
A hőkamerákat tehát elsősorban biztonsági okokból szokták telepíteni. A működésük igen egyszerű: a kamerák érzékelik a hő által kibocsájtott elektromágneses sugárzást, amelyet képpé alakítanak. A sugárzás hullámhosszától fűggően eltérő színeket alkalmaz a rendszer: minél magasabb az adott dolog hőmérséklete, annál magasabb az infravörös sugárzása (tehát annál vörösebben jelenik meg a képen). Tehát a kamera valójában nem a hőmérsékletet, hanem az infra tartományba eső sugarakat érzékeli. A mögötte lévő tudományos elnevezést pedig termográfiának hívjuk.
Hőkamera: a sugarak képi megjelenése
A hőkamerán kép formájában jelennek meg az adatok. Ezeket a szakértők ki tudják elemezni, de arra is használhatók, hogy adott pillanatban emberek ki- és belépését tudják szabályozni egy épületbe. Azért is hatékonyabbak a kézi lázmérésnél, mert egyszerre akár 15 ember is át tud kelni a hőkamerával felszerelt kapukon. Így nem fog feltorlódás történni, azaz kevesebb az esély a vírus további terjesztésére.
És hogy mire használják még a hőkamerákat? Például épületek hőhídjainak felkutatására, fal vizesedésére vagy épp szivárgások megjavítása során. Ilyenkor felesleges bontás nélkül, pontosan meg lehet állapítani, hol keletkezett a baj.
